1.rész: Valami elkezdődik...
Szereplők és családjaiknak bemutatása:
A főszereplő a két tini: Benedick Dawnson és Lora Parker
Benedick szülei: Sunny Dawnson és Max Dawnson akik nagyon korán összeházasodtak.
Max apja és anyja elhúnyt, Sunny édesanyja Lucia Pawnless.
Benedicknek 3 testvére van: Daniel, Camilla és Phillys. Daniel és Camilla felnőttek, külföldön élnek családjukkal, Phyllis pedig tipegő.
Lora szülei: Nataly Parker és Edison Parker. Két testvére van, akik csecsemők: Noel és Noelle. Volt egy ikertestvére is aki meghalt.
Lora és Benedick már két éve járnak, mindkettejük első szerelme ez. 18 évesek.
____________________________________________________________________
-Benedick, ezt nem hiszem el!
-Mit?
-Hát, hogy ekkora szerencsénk van-hadarta Lora-egy egyetemre vettek fel minket, végig együtt lehetünk meg minden! Közös szoba, stb...
-Én is nagyon örülök. Mázlisták vagyunk, de tényleg :D
-Szeretlek Lora.
-Én is. Benedick, nem kéne még átnézni nem-e hagytál bent a szobában valamit?
-Psszt! Felébred az öcsém! Inkább te gondolkodj el rajta, tudod még hazamehetsz esetleg érte, 7-re jön a taxi addig még van egy óra -ajánlotta fel Benedick
Végül igaza lett Lorának. Egy könyv még nem került be a táskába, Benedick otthagyta az asztalán.
-Még jó hogy figyelmeztettél. Ennélkül tutira végem lenne. Olyan jó, hogy vagy nekem Lora
-Ohh várj. Így! Na, sokkal jobb! Jól kell, hogy kinézz a tárgyaláson! Tényleg, ugye megvárod míg Benedick és Lora taxija megérkezik?
-Természetesen! Elvégre az én fiam!-büszkélkedett Max
-Hát igen, pont úgy mint a másik kettő...
Közben a két tini is lekászálódott az emeletről.
-Ó, már menni is kell?-kérdezte meglepetten Sunny
-Igen, öt perc múlva jön a taxi.
-Aztán jók legyetek ám! Semmi hülyeség, de tényleg! -oktatta ki fiát Sunny
-Anya, tizennyolc vagyok, tudok vigyázni magamra -nyugtatgatta anyját Benedick
-És jól tanulni meg minden de tényleg. Szeretném ha sokra vinnétek.
-Hát azt mi is, szóval nyugalom Mrs. Dawnson, jók leszünk! -válaszolt Lora
-Na akkor puszi???
-Jaa jóó...
-Na induljunk, megjött a taxi-sürgette őket Lora
Mikor megérkeztek a kollégiumba mindketten irodalmi tagozatra mentek, csak délután voltak óráik.
-Benedick!
-Igen édesem.
-Úgy érzem most valami elkezdődik. Valami különös és új. Szeretlek.
-Én is téged. De szerintem menjünk és nézzük már meg a szobánkat. - sürgette kedvesét Benedick
-Nem rossz!
-Szerintem se. Pont megfelelő. Gép, ágy tv...
-Ööö... na szóval, mi lenne, ha ma elvinnélek valami szuper helyre?-kérdezte Benedick
-Hát én végülis benne vagyok. Még nem kell tanulni, használjuk ki...
-Pontosan! Majd később is megismerkedhetünk a szobatársakkal.
-Mi ez a hely?
-Egy elképesztően romantikus hely
-Ez lenne az? -kérdezte Lora
-Majd az emelet!
-És mivel érdemeltem ezt ki?
-Csak azzal, hogy létezel...
-Jajj, ne, nem szeretnék elolvadni még azelőtt, hogy felérünk az emeletre. Nagyon kíváncsi vagyok!
Az emeleten gyönyörű látvány fogadta őket.
-Na ne, ez komoly??? Jajj istenem, nem hiszem el! Ez olyan romantikus! :D
-Menjünk, üljünk le, majd jön pincér. Mit eszünk?
-Még valójában fogalmam sincs-vallotta be Lora
-Szóval, most elmondom miért hívtalak ide, kérlek halgass meg. Tudod már régen vágytam arra, hogy olyan boldog legyek mint a két testvérem, Camilla és Daniel. Még kissrác voltam de rengeteget foglalkoztak velem, aztán jött nekik a nagy szerelem, megházasodtak, mindketten kirepültek és olyan egyedül éreztem magam.
Aztán jöttél te és énis megtudtam mi az az igazi boldogság. Te mindig a legjobbat hoztad és hozod ki belőlem, valójában te ösztönzöl sok dologra. Amióta együtt vagyunk még a jegyeim is javultak. Szeretem a hangod, azt ahogy beszélsz, ahogy mindig pörögsz, szeretem a hibáidat és azokat a gyönyörű kék szemeidet is. Nem érdekelnek a szüleim, én egy életen át veled akarok lenni. És mostmár tényleg megkérdezem:
-Lora, hozzám jössz feleségül?
-Istenem! :D
-Na mit mondasz?
-Hát persze, hogy igen! Jajj, ez annyira de annyira gyönyörű!Ennél boldogabb még sose voltam!
Vajon hogy folytatódik a romantikus történet az egyetemen az eljegyzés után?
A következő részből megtudhatod!
|