Ez egy újabb olyan bejegyzés, ami senkit sem érdekel, de le szeretném írni, hogy hogy is néz ki egy napom.

Reggel 6 órakkor kelek, 6:46-kor indul a buszom Székesfehérvárra. Még jó, hogy a buszpályaudvar közelében lakok. Hétfőn és szerdán 7, a többi napon 6 órám van. Amikor 7 órám van, akkor 3-kor, amikor 6 órám van, akkor 2-kor érek haza. Fél 4-ig tanulok, és minden nap pontban fél 4-kor ide ülök a géphez. Igen, ha 7 órám van, akkor fél órám van tanulni. 4-ig valami gyors friss, levelek, válaszolgatás. Necsodálkozzatok, hogy nem vagyok fenn MSN-en ebben a fél órában. 4-kor hazajönnek a szüleim. Utána már csak akkor ülhetek géphez, ha tanuláshoz kell. MIért nem mondom minden nap, hogy tanuláshoz kell? Azért, mert a nappaliban van a számítógép, és mindent lát, amit írok és csinálok. Hát így próbáljak meg MSN-ezni. Kedden és Pénteken a szüleim énakkarba mennek fél6-tól fél 8-ig. Ez két óra, ebből én szintén csak 1-et ülhetek itt, mert van egy hugom, akivel mindent meg kell osztani. Ez az oka annak is, hogy nem ülhetek itt délután, csak fél órát. Mert a hugom itt ül, és valamikor tanulnom is kell. Ha este 7 után tanulok, anya már szinte le szid, hogy miért nem tanultam már délután. És persze elvárnák, hogy kitűnő tanuló legyek. De ez egy 10.-esnél elvárhatatlan és teljesíthetetlen. Este 10-kor fekszem, és másnap kezdődik minden előlről. Miért nem frissítek hétvégenként? Hétvégén ha itthon vannak a szüleim csak 1 órát ülhetek gépnél. Akkor miért szerkeztek honlapot? Mert szeretem csinálni.